Magamról

1967-ben születtem Budapest XVII. kerületében, ahol most is élek. Az egyik katolikus szerzetesrend (piaristák) budapesti fiúgimnáziumában érettségiztem 1986-ban, majd egy év katonaság után az ELTE nappali tagozatán matematika, technika, számítástechnika szakos tanári és angol szakfordítói képesítést szereztem. 2011-ben pedig képesítő vizsgát letéve angol-magyar, magyar-angol szakfordító-lektor is lettem. 1987 óta nős vagyok. Négy gyermekünk van (a 3. lány, a többi fiú), születési évük a következő: 1988, 1990, 1992, 1997. 1992-től három évig tanítottam programozást, informatikát, matematikát és szakmai angolt a budapesti Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolában, ahol két évig osztályfőnök is voltam. 1994. ápr. 30-án főként a Timóteus Társaság révén megtértem. Később úgy éreztem, hogy a tanári hivatás nem felel meg az adottságaimnak, nem tudom úgy végezni, ahogy szeretném, ezért abbahagytam az iskolai tanítást. 1995 ősze óta (eleinte adószámos magánszemélyként, 2010-től egyéni vállalkozóként is) fordítok, lektorálok és tolmácsolok, továbbá magántanárként főleg angolt (interneten át, online módon is) és matematikát tanítok, korrepetálok, felkészítek (érettségire, nyelvvizsgára, pótvizsgára), valamint időnként számítástechnikát és fizikát tanítok (mindezt bármely korosztálynak, egész nap). Közben 2006 szeptemberétől 2009 februárjáig félállásban adminisztrátori feladatokat is elláttam a Názáreti Egyház központi irodájában. Kb. 7 évig a Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezet (KEGY, régebbi nevén Élő Ige Gyülekezet) tagja voltam, ahonnan 2001-ben nem hivatalosan kiküldtek, hogy a Szabad Evangéliumi Gyülekezethez (SZEGY) csatlakozzam gyülekezetplántálás céljából (ez a folyamat később a külföldi misszionáriusok távozása miatt megakadt). A SZEGY-nek azóta is tagja vagyok. Kb. négy évig tagja voltam a Názáreti Egyház budapesti gyülekezetének is, melyet 2004 végén ismertem meg (ld. A szentségmozgalom hazánkban és A kereszténység tegnap és ma c. írásokat). Nincs hivatalos teológiai képesítésem; ismereteimet a Biblia egyéni és másokkal való tanulmányozása, az összes újszövetségi levél memorizálása és önképzés révén szereztem. (A hosszabb igeszakaszok megtanulására másoknak is ajánlom azt a módszert, amelyre Dan Butts tanított: naponta egy új verset tanulunk és egyet elhagyunk, egyszerre 30 verset ismételve át. Ily módon egy hónapig tanulunk minden verset, ami elég alapos rögzülést eredményez. Magam reggelenként kétszer mondtam el hangosan a 30 verset, és kb. fél év elteltével át is ismételtem őket a fenti, de csak 5 verses "mozgó szakasz" módszerével.) Lásd még a szegénységről írtakat, valamint az Ötletek, segédeszközök fordítók, tanárok és mások részére c. írást is.

Az eddig megjelent keresztény témájú könyvek és anyagok, melyeket fordítottam (angolból) vagy lektoráltam, többek között a következők (műszaki területen főként szabadalmakat, honlapokat, barkácsfüzeteket és egyéb hivatalos iratokat fordítottam mindkét irányban):

Max Lucado: Félelem nélkül (Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány [KIA], 2012)

James Dobson: Lányok nevelése (KIA, 2011)

Max Lucado: Kegyelemtől megragadva (KIA, 2011)

C. John Miller és Barbara Miller Juliani: Barbara, gyere vissza! (KIA, 2010)

Scott Larson és Dan Mercer (szerk.): Kiútkeresők (lektorálás, Jó Hír Iratmisszió Alapítvány, 2010)

Joshua Harris: Nem a szex a baj (hanem a bujaság) - Szexuális tisztaság bujaságtól égő világunkban (Jó Hír, é.n.)

John Wesley: A keresztyén tökéletesség világos leírása (Názáreti Egyház Alapítvány [NEA], megjelenés előtt) (kivonatos fordítása itt található)

W. M. Greathouse és H. R. Dunning: Bevezetés a wesleyánus teológiába (Názáreti Egyház Alapítvány, 2009)

Dennis F. Kinlaw "Úgy élünk, mint Krisztus" és "Krisztus lelkülete" c. könyvei (World Gospel Mission, 2006)

Don Schmierer: Megelőzés! Megelőzés! Megelőzés! - A homoszexualitás megelőzése fiatalkorban (Új Remény Alapítvány, Debrecen, 2006)

Charles Studd: A csokoládévitéz, avagy A hősiesség - a kereszténység elveszett akkordja (lányommal közös fordítás, 2005-2011.)

Josh McDowell: Bizonyítékok a keresztyén hit mellett (KIA, 2004)

J. N. Darby: A Biblia könyveinek áttekintése (lektorálás, Evangéliumi Kiadó, 2005)

Dr. Fredk. A. Tatford: Ezékiel könyvének magyarázata (lektorálás, Evangéliumi Kiadó, 2004)

David és Claudia Arp: A házasság második fele (KIA, 2005)

J. Oswald Sanders: Lelki vezetés (KIA, 2003)

James Dobson: Fiúk nevelése (KIA, 2003)

Ken Fleming: A hit embere - Peter Fleming (Jó Hír, é.n.)

H. Clay Trumbull: TE tanítsd gyermekedet! (Jó Hír, é.n.)

Hans Finzel: A vezetők tíz leggyakoribb hibája (KIA, 2001)

John M. Frame: Isten imádása lélekben és igazságban (KIA, 2001)

J. I. Packer: Az evangélizáció és Isten szuverenitása (KIA, 2001)

Grant R. Osborne: A hermeneutika spirálisa (lektorálás, KIA, 2001)

Bill Bright: Továbbadható Alapigazságok (új sorozat, lektorálás, Timóteus Társaság)

Csoportvezetés (Timóteus Társaság)

Donald S. Whitney: A keresztyén és a lelki fegyelem (KIA, 2000)

Fiatalok az Élet Küszöbén (a FÉK program 2 kötetes tanári kézikönyvének nagy része, Timóteus Társaság)

Howard és William Hendricks: Vassal formálják a vasat (KIA, 2000)

Josh McDowell és Don Stewart: Válaszok a keresztyén hitet vizsgáló nehéz kérdésekre (lektorálás, KIA, 1999)

John F. MacArthur: A Mester terve szerinti gyülekezet (lektorálás, KIA, 1999)

A Biblia ismerete kommentársorozat: Bírák-Énekek éneke, Hóseás-Malakiás (KIA, 1999)

Awana-tankönyvek (a Szöcskék kivételével, Nemzetközileg Magyarország Jövőjéért Alapítvány).

Megjegyzés: A bibliai és az európai nyelvekben külön szó jelöli a lelket (héb. nefes, gör. psziché, ang. soul) és a szellemet (rúah, pneuma, spirit/ghost). Az előbbi szó a héberben és a görögben is a lélegzés rokona, akárcsak a magyar lélek; az utóbbi pedig mindhárom nyelvben a széllel kapcsolatos. Sajnálatos, hogy az elterjedtebb magyar bibliafordításokban mindkettőt a lélek szóval adták vissza, így a megszokott szóhasználat zavaróan kétértelmű. Azonban szintén zavaró a helyesebbnek tűnő megfeleltetés visszaállítása (kiváltképpen a "szellemi" szó bevett "intellektuális" értelme miatt, és különösen azok számára, akik nagyon hozzászoktak a régi szóhasználathoz). Saját írásaimban általában a hagyományos szóhasználatot követem, fordításkor és beszédben (sokszor írásban is) az adott környezetben megszokott szóhasználathoz igyekszem igazodni.

Hargitai Róbert (www.hivo.hu), 2005.02-2013.06.
Változtatás nélkül szabadon másolható a fenti forrásmegjelöléssel (letöltése ingyenes).

További információk (kezdőlap)