A római katolikus egyház a bibliai evangéliumot hirdeti?

Ezt az anyagot nyomtatható PDF-fájlban lásd itt.

1. Alább röviden idézem két könyv konklúzióját, melyek határozott választ adnak erre a kérdésre. Az egyik Gregg Allison és Christopher A. Castaldo The Unfinished Reformation: What Unites and Divides Catholics and Protestants After 500 Years c. könyve (A befejezetlen reformáció - Mi egyesíti és mi osztja meg a katolikusokat és a protestánsokat 500 év múltán? [Zondervan, 2016]). Ez a mű a katolikusok és protestánsok közti egység (nézetazonosság/nézethasonlóság) fontosabb területeit is leírja, melyek alapján a katolikusok a szövetségeseink lehetnek sok mindenben, köztük különösen jelentős ügyekben is. A másik Leonardo De Chirico Azonos szavak, külön világok - Római katolikusok és evangéliumi keresztyének ugyanabban az evangéliumban hisznek? c. műve (Evangéliumi Kiadó, 2024). Alighanem Allison és Chirico a két fő szaktekintély a katolikusok protestáns értékelése terén; több ilyen témájú mérvadó könyvet is írtak.* Dr. Gregg Allison baptista teológus a történeti teológia professzora, Chirico pedig ebből a témából doktorált (ld. az 1. j[egyzet]ben megadott első könyvét), teológiát tanít, s egyebek mellett egy Rómában működő evangéliumi gyülekezet lelkésze és a Studi di Teologia nevű evangéliumi teológiai folyóirat szerkesztője.

2. Allison és Castaldo a könyvük 6. fejezetében tételesen bemutatják, hogy az üdvösség (üdvözülés) tekintetében mely pontokban tér el a római katolikus egyház tanítása a Bibliáétól. Mindenekelőtt a következő kettőben. (1) "'Miért fogadja el Isten az embereket?' A katolikusok azt felelik, hogy 'a szentségek által beléjük áradó kegyelem lehetővé teszi, hogy jó cselekedeteket vigyenek véghez és Isten szemében igazzá váljanak.' A protestánsok azt felelik, hogy 'Krisztusnak a kereszten véghez vitt befejezett munkája miatt, melynek igazság(osság)a a hívőnek tulajdoníttatik, aki egyedül hit által jut hozzá'." (Ld. az 5. j.-nél.) (2) "Összegzésül, a 'Milyen szerepet játszanak az üdvösségben a jó cselekedetek?' kérdésre a katolikusok azt felelik, hogy 'kiérdemlik az örök élethez szükséges összes kegyelmet az egyén és mások számára'. A protestánsok viszont azt felelik, hogy 'a cselekedetek a Szentlélek gyümölcsét, a Krisztusban való hit nélkülözhetetlen bizonyítékát jelentik, s Istent dicsőítik és az Ő jutalmait idézik elő, de semmit nem tesznek hozzá a megigazulásunk alapjához.'" (Ld. a 12. j.-nél.)

3. A katolikus egyház tehát hivatalos tanításában nem az egyedül hit általi üdvösség bibliai evangéliumát hirdeti, hanem a hit + cselekedetek (jótettek, szentségek gyakorlása) általi üdvözülés tévtanítását. A gyakorlatban sem jobb a helyzet, ezért Allisonék a könyvük konklúziójában találóan idézik Peter Kreeft katolikus tudóst (akinek szavait a mai magyar katolikus értelmiség körében szerzett tapasztalataim is igazolják): "Még mindig sokan vannak, akik nem ismerik az adatokat, az evangéliumot. A Boston College-ban [kb. Bostoni Főiskola] a legtöbb hallgatóm sosem hallotta. Azt sem tudják, hogyan juthatunk a mennybe. Amikor megkérdezem tőlük, mit mondanának Istennek, ha ma este meghalnának, és Isten megkérdezné tőlük, miért engedje őket a mennybe, tízből kilenc meg sem említi Jézus Krisztust. A legtöbben azt mondják, hogy jók, rendesek, őszinték vagy becsületesek voltak, vagy megtették, ami tőlük telt. Ezért erősen kétlem, hogy Isten visszafordítja a reformációt, amíg el nem érte, hogy a Pál evangéliumára való lutheri emlékeztetést az egész egyházban meghallották."**

4. Chirico pedig a következőket írja könyve (4. fejezetének) végén (184-5. o.): "Befejezésül talán nincsenek találóbb szavak azoknál, amelyeket az Evangéliumi Világszövetség fogalmazott meg 1986-ban Evangelical Perspective on Roman Catholicism (A római katolicizmus evangéliumi szemmel) címmel. Időrendben a Katekizmus kiadása előtt születtek, és kifejezetten a szentségek római katolikus nézetére vonatkoznak, de a mai római katolicizmus irányvonalát is találóan jellemzik: 'A római katolikus szentségtanra vonatkozó evangéliumi kritikánk alapvetően a keresztyén hit két ellentétes nézetére mutat rá. Róma a testet öltés kiterjesztésének látja magát, istenítve az embereket, akik együttműködnek Isten kegyelmével, melyben az egyház részesíti őket. E nézettel szemben áll az elkötelezettségünk az igazságosság ingyenes ajándéka mellett, amelyet egyedül Isten kegyelme tulajdonít az embernek, amely az Isten Igéjére választ adó igaz hit által nyerhető el, és amely teljes mértékben azon alapul, hogy a tökéletes Helyettes, Krisztus Jézus a befejezett áldozata révén egyszer s mindenkorra megbűnhődött és engesztelést szerzett. Számunkra ez a hitvallás az evangélium.' Róma elfogadja ennek az idézetnek minden egyes bibliai 'szavát' ('hit', 'kegyelem', 'egyház', 'igazságosság', 'Isten Igéje', 'bűnhődés', 'engesztelés', 'áldozat', 'hitvallás'), de a római katolikus 'világ' oly módon átformálja, hogy nem ugyanahhoz [az] evangéliumi hitvalláshoz vezet. A probléma a római katolicizmus téves rendszerében rejlik, amely a keresztyén hittel ellentétes nézetet eredményez."

------

* Pl. Gregg R. Allison: Roman Catholic Theology and Practice: An Evangelical Assessment (Római katolikus teológia és gyakorlat - Evangéliumi értékelés, Crossway, 2014) - közel 500 oldalas, igen részletes és alapos mű. Leonardo De Chirico néhány műve: Evangelical Theological Perspectives on Post-Vatican II Roman Catholicism (A II. vatikáni zsinat utáni római katolicizmus vizsgálata az evangéliumi teológia szemszögéből, 2003), A Christian's Pocket Guide to the Papacy: Its origin and role in the 21st century (Keresztyén zsebkalauz a pápasághoz - Annak eredete és 21. századi szerepe, 2015), valamint A Christian's Pocket Guide to Mary: Mother of God? (Keresztyén zsebkalauz Máriához - Isten anyja?, 2017). Ld. blogját is: www.vaticanfiles.org.

** Konklúzió, 1. jegyzetnél. Az idézet forrása Peter Kreeft: "Ecumenical Jihad" (Ökumenikus dzsihád), in Reclaiming The Great Tradition (A nagy hagyomány visszanyerése), szerk. James S. Cutsinger (InterVarsity, 1997), 27. o.

Hargitai Róbert (www.hivo.hu), 2025.09.30-12.10.
Változtatás nélkül szabadon másolható a fenti forrásmegjelöléssel (letöltése ingyenes).

További információk (kezdőlap)